Prológus
Sziasztok!
Ezt a blogot jómagam és az unoka testvérem fogja vezetni.
A részeket minimum havonta,de ha időnk engedi akkor akár hetente is jelentetünk meg részeket,vagy havonta kettőt.
Emellett egy "heti kérdés" modul is szerepel a blog bal oldalán.Arra szeretnélek titeket kérni,hogy minél többen válaszoljatok a modulon lévő kérdésre.
Unoka tesóm bele-bele javít és ellenőrzi a kiadandó fejezeteket.
A prológushoz csak ennyit fűznék és még annyit,hogy iratkozzatok fel és komizzatok,szavazzatok (a blog jobb oldalán)
Jó olvasást :) Fran,Becky
Ashley Tommson
"Ússz az árral,de nehogy elmerülj"-mondogatták sokszor a tanáraim.Én megfogadtam a tanácsot,s elkezdtem szörfözni.
Lehet nem így gondolták,de én így fogtam fel az üzenetüket.
Nem voltam él tanuló,nem is vág az eszem olyan hű de gyorsan.
De a sportokhoz különösen értek.
Kétszeres Churchill bajnok,második helyezett Manitobában és végezetül 11 évesen Kanada-bajnok lettem szörfben.Hát igen.Átlagos eredmények...
Mostanra már kicsit elfelejtettem,hogy kell szörfözni,de ha megpróbálom szerintem menni fog.
Szeretek a szörfözés mellett gördeszkázni,BMX-ezni,görkorizni,vitorlázni és vitorlás szörfözni.Van egy öcsém,5 éves,a neve Matthew.Mindenki Matt-nek hívja,csak nekem maradt 'öcsi'.
Anyával és apával élünk egy szép nagy kertes házban,de nem sokáig,mert ugyanis gimis éveimet már New Orleans-ban kezdem.Ennek csak azért örülök,mert szép nagy a tengerpartja,meleg van.
Öcsi nem örül neki mert itt kell hagynia a barátait,de anyáék is mondták neki,hogy ott is lesz sok barátja.
Van egy kutyánk,a fajtája golden retriver és a neve Dylan.
Hobbim a sportolás mellett még a rajzolás.Rajz versenyekről se tértem haza üres kézzel(ha értitek hogy értem).
Apám marketinges,anyu a helyi oviban dolgozott.Most az új sulimban fog ápolónőként dolgozni.
A részeket minimum havonta,de ha időnk engedi akkor akár hetente is jelentetünk meg részeket,vagy havonta kettőt.
Emellett egy "heti kérdés" modul is szerepel a blog bal oldalán.Arra szeretnélek titeket kérni,hogy minél többen válaszoljatok a modulon lévő kérdésre.
Unoka tesóm bele-bele javít és ellenőrzi a kiadandó fejezeteket.
A prológushoz csak ennyit fűznék és még annyit,hogy iratkozzatok fel és komizzatok,szavazzatok (a blog jobb oldalán)
Jó olvasást :) Fran,Becky
Ashley Tommson
"Ússz az árral,de nehogy elmerülj"-mondogatták sokszor a tanáraim.Én megfogadtam a tanácsot,s elkezdtem szörfözni.
Lehet nem így gondolták,de én így fogtam fel az üzenetüket.
Nem voltam él tanuló,nem is vág az eszem olyan hű de gyorsan.
De a sportokhoz különösen értek.
Kétszeres Churchill bajnok,második helyezett Manitobában és végezetül 11 évesen Kanada-bajnok lettem szörfben.Hát igen.Átlagos eredmények...
Mostanra már kicsit elfelejtettem,hogy kell szörfözni,de ha megpróbálom szerintem menni fog.
Szeretek a szörfözés mellett gördeszkázni,BMX-ezni,görkorizni,vitorlázni és vitorlás szörfözni.Van egy öcsém,5 éves,a neve Matthew.Mindenki Matt-nek hívja,csak nekem maradt 'öcsi'.
Anyával és apával élünk egy szép nagy kertes házban,de nem sokáig,mert ugyanis gimis éveimet már New Orleans-ban kezdem.Ennek csak azért örülök,mert szép nagy a tengerpartja,meleg van.
Öcsi nem örül neki mert itt kell hagynia a barátait,de anyáék is mondták neki,hogy ott is lesz sok barátja.
Van egy kutyánk,a fajtája golden retriver és a neve Dylan.
Hobbim a sportolás mellett még a rajzolás.Rajz versenyekről se tértem haza üres kézzel(ha értitek hogy értem).
Apám marketinges,anyu a helyi oviban dolgozott.Most az új sulimban fog ápolónőként dolgozni.
-Ashley!!-szólított anya enyhén vörös árnyalattal az arcán.Levettem a fejemről a fejhallgatót és fáradt tekintettel fürkésztem arcát.
-Tessék?-szólaltam meg fáradt,zombis hangon.Nem nagyon érdekelt,mit mond,de azért meghallgattam.
-Megállunk tankolni,most van lehetőséged elmenni mosdóba!-szólt rám anya.
-Nem kell mosdóba mennem!-motyogtam válasz gyanánt.
-De kérlek menj el!-szólt rám erélyesebben.
-De nem kell anyu,nem kell-kezdtem ideges lenni.
-Nyomás!!-küldött anya.
Morogva és szem forgatva,de elindultam a mosdó felé.
Nagy volt a sor,de én kitartóan megvártam,mint mindig.Mikor végre visszaértem a kocsihoz láttam,hogy mindenki rám vár,ezért gyorsan bepattantam a járműbe.
Már jó egy órája úton voltunk,mikor anyu úgy döntött, hangulat csináló gyanánt berak egy kis zenét.Elindította a kedvenc számom,a 'Stay with me'-t.Öcsi nem nagyon kedveli ezt a számot és azt mondta anyának,hogy kapcsolja ki.Én természetesen elkezdtem vitatkozni vele,nehogy kikapcsolja.
-Most azonnal hagyjátok abba!A zenét meghallgatjuk!-Ordította el magát apa.
-Apának igaza van-helyeselte anya-legyen Ashley-nek is jó.
Meghallgattuk a zenét,de én a szám után el is aludtam.
Álmomban egy erdőben voltam.Nem láttam a testem csak a szellő fuvallatát éreztem,úgyhogy ha nem is én,de a szellemem ott volt.Egy nagy tisztásra értem amelyet hó borított,de középen körülbelül egy derékig érő sötét alak várt.Mikor közelebb suhantam észrevettem az alak hegyes füleit,hosszúkás arcát és fürkésző smaragdzöld szemeit.Nem ember volt ez,nem is manó,hanem egy farkas.Hirtelen hátrálni kezdtem,de aztán megálltam,mert a farkas mögött a sűrűben valami nagy fekete mozgolódott.Aztán mikor észrevettem a támadó skarlát vörös szemeit elkiáltottam magam és ordítottam a farkasnak,hogy fuss,de túl későn szóltam a farkasra,már le is csapott a rém.Rikító vörös szemei ezután rám fokuszáltak,majd felém iramodott...
-Ashley ébredj!!!!!-Ébrezgetett az öcsém,Matthew.
Ziháltan állapítottam meg,hogy ez egy borzalmas álom volt.
-Mi történt??-Kérdeztem ijedten.
-Sikítoztál álmodban.Mit álmodtál?-Kérdezte anya.
-Hosszú....-Válaszoltam az alvás utáni rekedtes hangomon.
Megérkeztünk az új házhoz.Kívülről narancs sárga volt és jól nézett ki.Divatos.Belülről is nagyon tágas volt.Egy alagsor,egy földszint,egy emelet és egy padlás bővítette mind ezt.Nekem és öcsinek az emeleten volt a szobánk.Veszekedtünk,hogy kié lesz a nagyobb,de végül persze,hogy ő szerezte meg.Nem bántam anya döntését,mert csak pár centivel volt nagyobb,mint az enyém.
Az én szobám belülről világos rózsaszín volt,öcsié pedig kék.
Miután behordtuk a bőröndjeinket apu a többi költöztetővel együtt a bútorokat vitték be a házba,anya,öcsi és én megnéztük a sulimat.
Eleinte még idegenként keresgéltük az épületet,de hamar megtaláltuk az East Wood Gimnáziumot.Bementünk és körülnéztünk.Nekem nagyon tetszett.Az előcsarnokot virágok díszítették,itt-ott egy-két pad helyezkedett el.Krém színű folyosók és egy nagy hátsó udvar hívogatta a diákokat a friss levegőre.Anya intézte a papírokat,én addig sétálgattam,közben összefutottam egy szőke,nálam egy-két centivel alacsonyabb lánnyal.
-Szia!Emma Princ vagyok,te biztosan új diák vagy.Üdvözöllek az East Wood-ban.-kezdett bele.
-Szia!Ashley Tommson vagyok,és valóban új diák.Honnan tudtad?
-Hát,a tanárok mondták,hogy fog jönni egy új lány az osztályba.9/b-s leszel,ugye?
-Igen 9/b.Te is oda jársz?
-Igen.Azt hiszem,jóban leszünk.
-Gyere Ashley!Elintéztem a papírokat,be vagy iratkozva.Induljunk haza.-Szólt anya.
-Megyek,de majd találkozunk holnap suliban.Szia!-köszöntem el Emmától.
-Szia!Majd holnap találkozunk.-Mosolygott és intett.
Kiértem a kellemes hidegből a fülledt melegre.
-Szuper!Beirattam Matthew-t,beirattalak téged és még van egy csomó időnk!Szuper vagy El.Szuper anya vagy,igaz?-nézett a tükörbe,majd rám csillogó szemeivel.Gyönyörű,mélyre látó barna szeme van.Nem értem,miért Matthew örökölhette ezeket az igaz-gyöngyöket.
-Igaz anya.-tértem vissza a valóságba és nyomtam egy puszit az arcára.
A délután folyamán kipakoltunk,berendezkedtünk,elmentünk vásárolni valami vacsit meg holnapra valót,de megegyeztünk a pizzában.
Már jó egy órája úton voltunk,mikor anyu úgy döntött, hangulat csináló gyanánt berak egy kis zenét.Elindította a kedvenc számom,a 'Stay with me'-t.Öcsi nem nagyon kedveli ezt a számot és azt mondta anyának,hogy kapcsolja ki.Én természetesen elkezdtem vitatkozni vele,nehogy kikapcsolja.
-Most azonnal hagyjátok abba!A zenét meghallgatjuk!-Ordította el magát apa.
-Apának igaza van-helyeselte anya-legyen Ashley-nek is jó.
Meghallgattuk a zenét,de én a szám után el is aludtam.
Álmomban egy erdőben voltam.Nem láttam a testem csak a szellő fuvallatát éreztem,úgyhogy ha nem is én,de a szellemem ott volt.Egy nagy tisztásra értem amelyet hó borított,de középen körülbelül egy derékig érő sötét alak várt.Mikor közelebb suhantam észrevettem az alak hegyes füleit,hosszúkás arcát és fürkésző smaragdzöld szemeit.Nem ember volt ez,nem is manó,hanem egy farkas.Hirtelen hátrálni kezdtem,de aztán megálltam,mert a farkas mögött a sűrűben valami nagy fekete mozgolódott.Aztán mikor észrevettem a támadó skarlát vörös szemeit elkiáltottam magam és ordítottam a farkasnak,hogy fuss,de túl későn szóltam a farkasra,már le is csapott a rém.Rikító vörös szemei ezután rám fokuszáltak,majd felém iramodott...
-Ashley ébredj!!!!!-Ébrezgetett az öcsém,Matthew.
Ziháltan állapítottam meg,hogy ez egy borzalmas álom volt.
-Mi történt??-Kérdeztem ijedten.
-Sikítoztál álmodban.Mit álmodtál?-Kérdezte anya.
-Hosszú....-Válaszoltam az alvás utáni rekedtes hangomon.
Megérkeztünk az új házhoz.Kívülről narancs sárga volt és jól nézett ki.Divatos.Belülről is nagyon tágas volt.Egy alagsor,egy földszint,egy emelet és egy padlás bővítette mind ezt.Nekem és öcsinek az emeleten volt a szobánk.Veszekedtünk,hogy kié lesz a nagyobb,de végül persze,hogy ő szerezte meg.Nem bántam anya döntését,mert csak pár centivel volt nagyobb,mint az enyém.
Az én szobám belülről világos rózsaszín volt,öcsié pedig kék.
Miután behordtuk a bőröndjeinket apu a többi költöztetővel együtt a bútorokat vitték be a házba,anya,öcsi és én megnéztük a sulimat.
Eleinte még idegenként keresgéltük az épületet,de hamar megtaláltuk az East Wood Gimnáziumot.Bementünk és körülnéztünk.Nekem nagyon tetszett.Az előcsarnokot virágok díszítették,itt-ott egy-két pad helyezkedett el.Krém színű folyosók és egy nagy hátsó udvar hívogatta a diákokat a friss levegőre.Anya intézte a papírokat,én addig sétálgattam,közben összefutottam egy szőke,nálam egy-két centivel alacsonyabb lánnyal.
-Szia!Emma Princ vagyok,te biztosan új diák vagy.Üdvözöllek az East Wood-ban.-kezdett bele.
-Szia!Ashley Tommson vagyok,és valóban új diák.Honnan tudtad?
-Hát,a tanárok mondták,hogy fog jönni egy új lány az osztályba.9/b-s leszel,ugye?
-Igen 9/b.Te is oda jársz?
-Igen.Azt hiszem,jóban leszünk.
-Gyere Ashley!Elintéztem a papírokat,be vagy iratkozva.Induljunk haza.-Szólt anya.
-Megyek,de majd találkozunk holnap suliban.Szia!-köszöntem el Emmától.
-Szia!Majd holnap találkozunk.-Mosolygott és intett.
Kiértem a kellemes hidegből a fülledt melegre.
-Szuper!Beirattam Matthew-t,beirattalak téged és még van egy csomó időnk!Szuper vagy El.Szuper anya vagy,igaz?-nézett a tükörbe,majd rám csillogó szemeivel.Gyönyörű,mélyre látó barna szeme van.Nem értem,miért Matthew örökölhette ezeket az igaz-gyöngyöket.
-Igaz anya.-tértem vissza a valóságba és nyomtam egy puszit az arcára.
-Kivel beszéltél?-kérdezte kedvesen és beindította a motort.
-Csak egy osztálytársammal.-legyintettem és indultunk is haza.A délután folyamán kipakoltunk,berendezkedtünk,elmentünk vásárolni valami vacsit meg holnapra valót,de megegyeztünk a pizzában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése